Die im FilamentOn-Sortiment angebotenen Filamente sind je nach Verpackungsgröße auf unterschiedlichen Spulentypen erhältlich. Im Folgenden geben wir einen Überblick über die derzeit verwendeten Filamentspulen und zeigen, welche Spulenausführung zu welcher Verpackungsgröße gehört.
Die Wahl des richtigen Filaments hat einen entscheidenden Einfluss darauf, wie langlebig, präzise und praktisch ein 3D-gedrucktes Bauteil am Ende ist. Nicht für jede Anwendung eignet sich dasselbe Material: Belastung, Umgebungstemperatur, Flexibilität und auch die gewünschte Optik spielen eine wichtige Rolle. Gerade für Einsteiger kann die Auswahl daher schnell zur Herausforderung werden.
Diese Übersichtstabelle hilft dir dabei, schnell und gezielt das Filament auszuwählen, das am besten zu deinem jeweiligen Einsatzzweck passt.
Die Qualität eines 3D-Drucks hängt oft von kleinen Details ab. Einer der wichtigsten Faktoren ist die richtige Einstellung der Druckbetttemperatur. Dieser Parameter hat entscheidenden Einfluss darauf, wie gut die erste Schicht haftet und wie stabil der gesamte Druck während des Druckvorgangs bleibt.
In diesem Artikel zeigen wir, warum die Druckbetttemperatur so wichtig ist und wie die richtige Einstellung dabei hilft, fehlerfreie und professionelle Druckergebnisse zu erzielen.
Beim 3D-Druck bestimmt die Düsentemperatur, wie sich das Material während der Extrusion verhält. Sie gehört damit zu den wichtigsten Grundlagen für die Qualität des Druckergebnisses.
In diesem Artikel zeigen wir, warum die präzise Wahl der Düsentemperatur so entscheidend ist und wie die richtige Einstellung dabei hilft, fehlerfreie, stabile und optisch hochwertige Drucke zu erzielen.
Beim 3D-Druck haben die Ausrichtung des Modells und der Einsatz von Stützstrukturen oft einen größeren Einfluss auf das Ergebnis als Temperatur oder Druckgeschwindigkeit. Mit der richtigen Orientierung lassen sich nicht nur Material und Zeit sparen, sondern auch die Druckqualität und Festigkeit deutlich verbessern.
In diesem Artikel zeigen wir, wie sich die Position des Modells und der Einsatz von Support-Strukturen auf das Endergebnis beim 3D-Druck auswirken.
Einer der wichtigsten, aber zugleich am häufigsten unterschätzten Faktoren für einen erfolgreichen 3D-Druck ist die Haftung der ersten Schicht. Haftet diese nicht richtig, kann sich das Druckobjekt verziehen, vom Druckbett lösen oder der gesamte Druck sogar vollständig fehlschlagen.
In diesem Artikel zeigen wir, wie die Einstellungen Skirt, Brim und Raft dabei helfen, von Anfang an eine stabile Grundlage für einen erfolgreichen Druck zu schaffen.
Polymilchsäure (PLA) ist eines der beliebtesten und am häufigsten verwendeten Materialien im 3D-Druck. Sie wird aus stärkereichen Pflanzen und damit aus erneuerbaren Rohstoffen hergestellt, wodurch sie eine umweltfreundlichere Alternative darstellt. Darüber hinaus ist PLA besonders einfach zu verarbeiten. Wenn du gerade erst in den 3D-Druck einsteigst, ist PLA die ideale Wahl. Klicke hier, um mehr zu erfahren!
PETG ist ein beliebtes Material im 3D-Druck: Es ist stärker und hitzebeständiger als PLA, lässt sich aber dennoch deutlich einfacher drucken als ABS. Es ist langlebig, zäh und neigt weniger zum Verzug, wodurch es sich für eine Vielzahl von Anwendungen eignet – vom Hobbybereich bis hin zu funktionalen Prototypen.
Damit ist PETG die ideale Wahl für alle, die zuverlässige und langlebige Bauteile herstellen möchten.
ABS ist eines der ältesten und beliebtesten technischen Materialien im 3D-Druck. Es ist stabil, schlagfest und hitzebeständig. Von LEGO-Steinen bis hin zu Bauteilen in der Automobilindustrie begegnet uns ABS in zahlreichen Anwendungen.
Der Druck mit ABS erfordert etwas mehr Aufmerksamkeit als bei PLA oder PETG, dafür erhält man jedoch langlebige und wirklich funktionale Bauteile, die auch höheren mechanischen und thermischen Belastungen standhalten.
Flexible Filamente nehmen in der Welt des 3D-Drucks eine besondere Stellung ein, da sie Eigenschaften bieten, mit denen starre Materialien nicht mithalten können. TPS kombiniert die Elastizität von Gummi mit der vergleichsweise einfachen Verarbeitung von Kunststoffen und eignet sich daher ideal für robuste, dehnbare und flexible Bauteile.
Polyamid (PA, besser bekannt als Nylon) gehört zu den stärksten und langlebigsten Materialien im 3D-Druck. Es ist flexibel, schlagfest und hitzebeständig und eignet sich daher hervorragend für industrielle Anwendungen, funktionale Prototypen und stark beanspruchte Bauteile.
Der Druck mit PA ist anspruchsvoller als mit vielen anderen Filamenten, doch unter den richtigen Bedingungen bietet Nylon eine außergewöhnlich hohe Leistungsfähigkeit und Zuverlässigkeit.
Polypropylen (PP) ist eines der leichtesten und flexibelsten Materialien im 3D-Druck und zeichnet sich durch eine hervorragende Chemikalienbeständigkeit aus. Der Druck mit PP ist zwar anspruchsvoller, unter den richtigen Bedingungen lassen sich jedoch langlebige, flexible und schlagfeste Bauteile herstellen.
Damit eignet sich PP besonders gut für industrielle Anwendungen und spezielle Einsatzbereiche, bei denen geringes Gewicht, Flexibilität und hohe Beständigkeit gefragt sind.
Eine der größten Herausforderungen bei komplexen 3D-Drucken ist die Wahl des richtigen Stützmaterials. Genau hier bietet PVA (Polyvinylalkohol) eine praktische Lösung: Das Material ist wasserlöslich und lässt sich daher nach dem Druck vollständig vom fertigen Modell entfernen.
So können auch bei sehr komplexen Geometrien saubere, präzise und rückstandsfreie Ergebnisse erzielt werden.
HIPS ist ein besonderes Filament, das sich auch als eigenständiges Material durch geringes Gewicht, gute Schlagfestigkeit und einfache Lackierbarkeit auszeichnet. Im 3D-Druck ist es jedoch vor allem als lösliches Stützmaterial bekannt.
In Kombination mit ABS ermöglicht HIPS saubere und präzise Druckergebnisse, da es sich anschließend einfach in D-Limonen auflösen lässt. Durch seine Vielseitigkeit ist HIPS sowohl bei Hobbyanwendern als auch im industriellen Bereich eine beliebte Wahl.
PC+PBT ist ein fortschrittliches technisches Filament, das die hohe Festigkeit und Wärmebeständigkeit von Polycarbonat (PC) mit der Flexibilität und Chemikalienbeständigkeit von PBT kombiniert.
Das Ergebnis ist ein Material, das sich ideal für industrielle Anwendungen, Bauteile im Automobilbereich und elektrische Gehäuse eignet. Es ist stark, langlebig und zuverlässig – genau dann, wenn PLA oder PETG nicht mehr ausreichen.
PMMA, besser bekannt als Acrylglas oder Plexiglas, gehört zu den außergewöhnlichsten Materialien im 3D-Druck. Durch seine Transparenz, hohe Lichtdurchlässigkeit und ansprechende Oberflächenqualität hebt es sich deutlich von vielen anderen Filamenten ab.
Auch wenn der Druck mit PMMA etwas mehr Aufmerksamkeit erfordert, ermöglicht das Material einzigartige und optisch beeindruckende Ergebnisse – ideal für Anwendungen, bei denen sowohl Design als auch Langlebigkeit eine wichtige Rolle spielen.
Ha FDM 3D nyomtatással foglalkozol, biztosan volt már olyan nyomatod, amire ránéztél, és érezted: valami nem stimmel. Nem tört el, nem vált le, a méretei rendben vannak, mégsem olyan, mint amilyennek lennie kellene. Ebben a cikksorozatban a célunk az, hogy megértsd, mi miért történik a nyomtatás során, milyen fizikai és mechanikai okok állnak a hibák mögött. Lezáró részünkben összefoglaljuk az eddig tanultakat.
Ha FDM 3D nyomtatással foglalkozol, biztosan volt már olyan nyomatod, amire ránéztél, és érezted: valami nem stimmel. Nem tört el, nem vált le, a méretei rendben vannak, mégsem olyan, mint amilyennek lennie kellene. Ebben a cikksorozatban a célunk az, hogy megértsd, mi miért történik a nyomtatás során, milyen fizikai és mechanikai okok állnak a hibák mögött. Ma a nyomat geometriáját vizsgáljuk meg.
Ha FDM 3D nyomtatással foglalkozol, biztosan volt már olyan nyomatod, amire ránéztél, és érezted: valami nem stimmel. Nem tört el, nem vált le, a méretei rendben vannak, mégsem olyan, mint amilyennek lennie kellene. Ebben a cikksorozatban a célunk az, hogy megértsd, mi miért történik a nyomtatás során, milyen fizikai és mechanikai okok állnak a hibák mögött. A mai téma a merevség és a tönkremenetel.
Ha FDM 3D nyomtatással foglalkozol, biztosan volt már olyan nyomatod, amire ránéztél, és érezted: valami nem stimmel. Nem tört el, nem vált le, a méretei rendben vannak, mégsem olyan, mint amilyennek lennie kellene. Ebben a cikksorozatban a célunk az, hogy megértsd, mi miért történik a nyomtatás során, milyen fizikai és mechanikai okok állnak a hibák mögött. Ma a hosszú távon kijövő problémákat vizsgáljuk meg.
Ha FDM 3D nyomtatással foglalkozol, biztosan volt már olyan nyomatod, amire ránéztél, és érezted: valami nem stimmel. Nem tört el, nem vált le, a méretei rendben vannak, mégsem olyan, mint amilyennek lennie kellene. Ebben a cikksorozatban a célunk az, hogy megértsd, mi miért történik a nyomtatás során, milyen fizikai és mechanikai okok állnak a hibák mögött. A mai téma a fúvóka.
Ha FDM 3D nyomtatással foglalkozol, biztosan volt már olyan nyomatod, amire ránéztél, és érezted: valami nem stimmel. Nem tört el, nem vált le, a méretei rendben vannak, mégsem olyan, mint amilyennek lennie kellene. Ebben a cikksorozatban a célunk az, hogy megértsd, mi miért történik a nyomtatás során, milyen fizikai és mechanikai okok állnak a hibák mögött. Ma az első réteget vizsgáljuk.
Ha FDM 3D nyomtatással foglalkozol, biztosan volt már olyan nyomatod, amire ránéztél, és érezted: valami nem stimmel. Nem tört el, nem vált le, a méretei rendben vannak, mégsem olyan, mint amilyennek lennie kellene. Ebben a cikksorozatban a célunk az, hogy megértsd, mi miért történik a nyomtatás során, milyen fizikai és mechanikai okok állnak a hibák mögött. Ma a tűrésekkel foglalkozunk.
Ha FDM 3D nyomtatással foglalkozol, biztosan volt már olyan nyomatod, amire ránéztél, és érezted: valami nem stimmel. Nem tört el, nem vált le, a méretei rendben vannak, mégsem olyan, mint amilyennek lennie kellene. Ebben a cikksorozatban a célunk az, hogy megértsd, mi miért történik a nyomtatás során, milyen fizikai és mechanikai okok állnak a hibák mögött. Mai témánk a szilárdság.
Ha FDM 3D nyomtatással foglalkozol, biztosan volt már olyan nyomatod, amire ránéztél, és érezted: valami nem stimmel. Nem tört el, nem vált le, a méretei rendben vannak, mégsem olyan, mint amilyennek lennie kellene. Ebben a cikksorozatban a célunk az, hogy megértsd, mi miért történik a nyomtatás során, milyen fizikai és mechanikai okok állnak a hibák mögött. Mai témánk a vetemedés.
Ha FDM 3D nyomtatással foglalkozol, biztosan volt már olyan nyomatod, amire ránéztél, és érezted: valami nem stimmel. Nem tört el, nem vált le, a méretei rendben vannak, mégsem olyan, mint amilyennek lennie kellene. Ebben a cikksorozatban a célunk az, hogy megértsd, mi miért történik a nyomtatás során, milyen fizikai és mechanikai okok állnak a hibák mögött. Ma a szálazás problémáját járjuk körül.
Ha FDM 3D nyomtatással foglalkozol, biztosan volt már olyan nyomatod, amire ránéztél, és érezted: valami nem stimmel. Nem tört el, nem vált le, a méretei rendben vannak, mégsem olyan, mint amilyennek lennie kellene. Ebben a cikksorozatban a célunk az, hogy megértsd, mi miért történik a nyomtatás során, milyen fizikai és mechanikai okok állnak a hibák mögött. Ma az rétegtapadási problémákkal foglalkozunk.
Ha FDM 3D nyomtatással foglalkozol, biztosan volt már olyan nyomatod, amire ránéztél, és érezted: valami nem stimmel. Nem tört el, nem vált le, a méretei rendben vannak, mégsem olyan, mint amilyennek lennie kellene. Ebben a cikksorozatban a célunk az, hogy megértsd, mi miért történik a nyomtatás során, milyen fizikai és mechanikai okok állnak a hibák mögött. Ma az egyenetlen falakkal foglalkozunk.
A 3D nyomtatásnál sokszor nem a nyomtatás közben, hanem már a tervezés pillanatában eldől, hogy egy alkatrész a valóságban működni fog-e. Ebben a sorozatban az FDM-re optimalizált gondolkodásmódot mutatjuk be: nem gyors trükköket, hanem összefüggéseket, okokat és következményeket, amelyek minden nyomat mögött ott vannak. Ebben a részben a letöltött modellek javításáról és áttervezéséről beszélünk: mikor éri meg, és mikor nem.
A 3D nyomtatásnál sokszor nem a nyomtatás közben, hanem már a tervezés pillanatában eldől, hogy egy alkatrész a valóságban működni fog-e. Ebben a sorozatban az FDM-re optimalizált gondolkodásmódot mutatjuk be: nem gyors trükköket, hanem összefüggéseket, okokat és következményeket, amelyek minden nyomat mögött ott vannak. Ebben a részben azt nézzük meg, mikor érdemes modulárisan tervezni, és miért nem jó mindig egyben nyomtatni.
A 3D nyomtatásnál sokszor nem a nyomtatás közben, hanem már a tervezés pillanatában eldől, hogy egy alkatrész a valóságban működni fog-e. Ebben a sorozatban az FDM-re optimalizált gondolkodásmódot mutatjuk be: nem gyors trükköket, hanem összefüggéseket, okokat és következményeket, amelyek minden nyomat mögött ott vannak. Ebben a részben a sarkok, élek és feszültséggyűjtő pontok szerepét vizsgáljuk meg.
A 3D nyomtatásnál sokszor nem a nyomtatás közben, hanem már a tervezés pillanatában eldől, hogy egy alkatrész a valóságban működni fog-e. Ebben a sorozatban az FDM-re optimalizált gondolkodásmódot mutatjuk be: nem gyors trükköket, hanem összefüggéseket, okokat és következményeket, amelyek minden nyomat mögött ott vannak. Ebben a részben a rugalmasság, bepattintások és élő zsanérok tervezésének alapelveiről lesz szó.
A 3D nyomtatásnál sokszor nem a nyomtatás közben, hanem már a tervezés pillanatában eldől, hogy egy alkatrész a valóságban működni fog-e. Ebben a sorozatban az FDM-re optimalizált gondolkodásmódot mutatjuk be: nem gyors trükköket, hanem összefüggéseket, okokat és következményeket, amelyek minden nyomat mögött ott vannak. Ebben a részben a csavarozás, menetek és tartós rögzítések FDM-es sajátosságait vesszük végig.
A 3D nyomtatásnál sokszor nem a nyomtatás közben, hanem már a tervezés pillanatában eldől, hogy egy alkatrész a valóságban működni fog-e. Ebben a sorozatban az FDM-re optimalizált gondolkodásmódot mutatjuk be: nem gyors trükköket, hanem összefüggéseket, okokat és következményeket, amelyek minden nyomat mögött ott vannak. Ebben a részben az illesztések és tűrések kérdését járjuk körbe, és azt, miért „nem passzol” sok nyomat.
A 3D nyomtatásnál sokszor nem a nyomtatás közben, hanem már a tervezés pillanatában eldől, hogy egy alkatrész a valóságban működni fog-e. Ebben a sorozatban az FDM-re optimalizált gondolkodásmódot mutatjuk be: nem gyors trükköket, hanem összefüggéseket, okokat és következményeket, amelyek minden nyomat mögött ott vannak. Ebben a részben azt mutatjuk meg, hogyan befolyásolja az orientáció a felületi minőséget és a méretpontosságot.
A 3D nyomtatásnál sokszor nem a nyomtatás közben, hanem már a tervezés pillanatában eldől, hogy egy alkatrész a valóságban működni fog-e. Ebben a sorozatban az FDM-re optimalizált gondolkodásmódot mutatjuk be: nem gyors trükköket, hanem összefüggéseket, okokat és következményeket, amelyek minden nyomat mögött ott vannak. Ebben a részben az overhangek, hidalások és a support valódi határait vesszük górcső alá.
A 3D nyomtatásnál sokszor nem a nyomtatás közben, hanem már a tervezés pillanatában eldől, hogy egy alkatrész a valóságban működni fog-e. Ebben a sorozatban az FDM-re optimalizált gondolkodásmódot mutatjuk be: nem gyors trükköket, hanem összefüggéseket, okokat és következményeket, amelyek minden nyomat mögött ott vannak. Ebben a részben azt nézzük meg, hogyan halad az erő egy nyomtatott alkatrészben, és hol fog eltörni a valóságban.